Németh Ákossal az Izsák, Kolon-tavi madárvártán beszélgettem 2005. október 19-én. (A beszélgetést természetesen hozzájárulásával teszem közzé. K. Tibor)

- A KNP munkatársaként élő kapcsolatod van civil szervezetekkel. Ha természetvédelem, akkor az hivatásos vagy ngo?
Sok helyen csak a nyilvánosság és az erős ngo munka segít, máshol pedig csak a hatósági szabályozás. Tehát mind2.

- Változott-e a civil természetvédelem helyzete a '80-as évekhez képest?
Igen, korábban csak az MME létezett, most már sokan tehetünk sokfélét, akár önálló jogi személyként.

- Szerinted mi a legsürgősebb civil feladat?
A helyi értékek védelme és a természetvédelmi szempontok helyi érvényesítése. A másik pedig a fiatalok (és az idősebbek:-) szemléletformálása.

- Más téma. A KNP területén nagyjából 600 egyed a túzokállomány. Mennyit bírnának el a meglévő területek?
(A 600 túzokból kábé 150 a tojó.) A jelenleginél lényegesen többet, ezer madarat biztosan.

- Magyarország egészét tekintve mennyi túzokunk lehetne (most úgy 1300-at mutatnak a nyilvántartások)?
A Kiskunsági NP-on kívül Hortobágyon és a Körös-Maros NP-ban van és lehetne komolyabb állomány. A '70-es évek közepén, amikor védelmet kapott (vadászatát csak 1970-ben tiltották be!! - K. T.), 3500 madár élt Magyaro-on, ennyi most is lehetne.

- Emberi gondatlanságból mennyi fióka vagy tojás pusztul el évente?
A KNP-hez tartozó védelem nélküli területeken közel 50%, a védett területeken ennek töredéke.

- Mekkora terület kell ahhoz, hogy valahol a túzok (újra) megtelepedjen?
Erős törzsállományok közelében 20-30 ha háborítatlan terület is elegendő.

- Védelem dolgában melyik módszer a legeredményesebb?
Egyértelműen az élőhelyvédelem.

- Más. Az invázív fajok ellen hogyan lehet(ne) védekezni?
Emberi erővel nehéz kezelni; ha a természet nem oldja meg a feladatot, akkor alig van esélyünk. Persze a lehetőségek nagyban függnek attól, hogy milyen fajról, milyen területről van szó.

- Mi az őshonos fajok "ereje"?
Az ősi táj és az ősi(bb) élővilág megközelítése a cél; ha ez elméleti vagy ideális fogalom, akkor is ehhez szeretnénk még közelebb jutni. A rendszer részeként értékesek.

- Milyen eredményekről beszélhetünk a magyar természetvédelemben mondjuk csak a madaraknál?
Amink most van, abból védelem nélkül nagyon sok hiányozna. Ezen kívül a ragadozó madarak sorsa elég jól alakul (kerecsen sólyom, parlagi sas és a többi). Egyrészt vannak még veszélyeztetett fajok, ugyanakkor a vándorsólyom története kevéssé érdem, inkább a körülmények kedvező alakulása a döntő.

- A madárgyűrűzésben eltöltött évek alatt melyik megfigyelésedet tartod a legértékesebbnek?
A barna füzikét 2002-ből, első és eddig egyetlen biztos adata Magyarországon.

- Kedvenc madarad és növényed?
Sok van: az énekesek közül talán a kenderike, aztán nagyon szeretem a sarlósfecskét, a ragadozók közül pedig a legnagyobb repülőművészt a kabasólymot. A sóskaborbolyát Izsák környékén sokfelé megtalálni; a szörpje és a lekvárja nagyon finom. Küzdeni kell érte, de megéri.

-----------------------

2005. Okt. 19-én az alábbi fajokkal találkoztam a Kolon-tónál:
ökörszem, királyka, jégmadár, csilp-csalp füzike, kékcinege, széncinege, barkóscinege, függőcinege, sitke, foltos nádiposzáta, őszapó, vörösbegy, erdei szürkebegy, kenderike, zöldike, kis vöcsök; talán már a telet jelzi a szőlőrigó és a fenyőpinty első megkerülése (K. T.)