Sok szarvasbogár mozgott még június 12-én is, nagy örömünkre bőséges lesz belőlük az utánpótlás! Hőscincérekből néhány példányt ugyancsak megfigyeltünk.

A kakukk nagypénteken szólalt meg először és területünkön maradt, hangját rendszeresen hallottuk. Többen számolták, a rekord 34 kakukkolás volt:-) Kiegészítés: és fiókát is nevelt valamelyik énekes fészkében, a nevelő madarat nem sikerült egyértelműen azonosítani, valamelyik sármányra tippelünk. A fiókáról júl. második felében fotó is készült.

Húsvét vasárnapján jöttek vissza a fecskék, de valami miatt nehezen, 2-4 hét hosszan készültek a fészkek.

Jól mozgott az erdei pinty (igen sok van belőlük mindenütt), az énekes rigó; tavasszal 6-15 példányból álló citromsármány-csapatok mozogtak rendszeresen. Gyakran kerül szem elé gébics (többször láttuk őket lakott terülten, illetve Pósteleken szőlőskertünkben; nekünk új, hogy rendszeresen a fűkaszát követve keresgélnek), a zöldikék pedig szinte kutyáinkkal együtt vacsorálnak… A tengelicek párban vagy 10-15 példányos rajokban mozognak.

Az alábbi madárfajokat figyeltük még meg: rozsdafarkúak, szürkebegy, vörösbegy, légykapó, barázda billegető (ők a rotációs kapát találták barátságosnak, mögötte szedegetett többször is 1-3 példány), csilpcsalp füzike, 1 pár szürkegém, holló, fürj. Nem láttunk ökörszemet.

A szajkó folyamatosan mozog területünkön, nemcsak a fákon, hanem a talajon is; megfigyeléseink szerint ilyenkor raktározik, s mi már tudjuk, hogy ő a meglepetés-kertész – például a molyhos tölgyeket ők hozták be a Természeti Emlékparkba.

Új megfigyelés, hogy a kék cinke rendszeresen bejön az irodához, a bejárat melletti rebarbara bokron és az előtérben többször megfigyeltük.

További érdekességek:

Áprilisban menyét és nyest vendégeink voltak. Több bátor nyúl bejött az irodához, s egyikük annyira bámészkodott, hogy szabályosan keresztül esett egyik kutyánkon – lett is belőle nagy kergetőzés…

Sajnos Póstelekre nemcsak kirándulni járnak emberek, hanem azért is, hogy (látszólag) humánus módon megszabaduljanak fölöslegessé vált macskáiktól, kiskutyáiktól. Tucatnyi seregély ugyancsak rendszeres vendégünk, az egyikük rendszeresen kiskutyául csicsergett. Az egyik májusi héten a kiskutya hang miatt Laci bácsiék első és többedik gondolata a kidobott kiskutya volt, de ez esetben az említett seregély volt a „tettes”. Június végén a Körös Klub egy zsemleszínű keverék kölyökkel gazdagodott, s miután a többi házőrző elfogadta létét, a stáb tagja lett, és barátságos természete sok gyermeknek okozott örömet.

(Megfigyelők: Boross László, Varga Judit, Jakab Ferenc, Kammerer Tibor)